Egy nyári szombat délután Rózsaszentmártonban!

DSC_0550Történt ugyanis, hogy unokahúgom az ország túl oldalán talált egy kutya tenyésztőt, akitől megvette hűséges ebét!

Mi pedig elvittük és vele tartottunk a közel 140 km-es kocsikázás során! Így hát szombat délután 2 óra környékén bepattantunk a „Puncusba”! Én már csak így hívom meg a gazdája is ezt az autót hisz az elején elhelyezett, márka jel nem hazudtolja magát néha tényleg olyan ez a kocsi, mint egy hisztis nő!

Természetesen most is sikerült felkészületlenül elindulni a délutáni forróságban! Ahogy tőlünk már megszokott még egy üveg ásványvizet sem vittünk magunkkal! Ezért útközbe be kellet iktatni egy kis Tesco túrát! Ahol egy remek állásra is rátaláltunk Szatyor ikszelgető címszó alatt! Hogy valójában mit takar, ez a munkakör most hosszú lenne leírni, de abban az adott helyzetben jót derültünk rajta!

Majd miután kellőképpen felfrissítettük magunkat és a megfelelő tápanyagot is betoltuk az arcunkba folyattuk tovább a kutya hajhász projektet!

Nekünk, akik a pusztasághoz vannak hozzá szokva remek látványt nyújtotta a dombok sokasága! És a kicsiny falu hangulata!

Ahogy megérkeztünk a kutyus tenyésztőhöz már a hölgy puszta köszönésből érezhető volt, hogy ide vidékre még nem ért el a „bunkók szele” nevű vihar! Még kis sem szálltunk a kocsiból, de már invitált minket hogy nézzük meg a kutyusok sokaságát és a férje papagájait!

Első hallásra úgy gondoltam és bizton állíthatom nem csak én, hanem az utas társaim is, hogy egy darab papagáj ketrecről és pár darab spicc kutyáról beszélhet, de mint kiderült nem!

Hozzá teszem az emberekbe jogosan él a gondolat hogy ennyi kutyánál lehetetlen tisztán tartani a lakást, az udvart stb. hiszen, ahogy mondani szokás láttam már karón varjút! De ez a kedves idős pár megcáfolta a lehetetlent, hiszen bátran állíthatom közel 50 kutyus mellet pedáns rend fogadott minket! Az állatok nem csak tiszták és szépek voltak, hanem láthatóan a jó létben sem szűkölködtek! A hölgy elmesélte, hogy ők minden olyan kutyusnak, ami náluk marad nevet adnak! Igen e mis is csodálkoztunk annyi ebet, hogy lehet megkülönböztetni! Időközben az is kiderült, hogy természetesen segítség is adódik néha napján, hiszen ennyi állatot etetni és tisztán tartani nem kis feladat! A hosszú beszélgetés során sok minden kiderült a házőrzőkről volt olyan, ami egyenesen Kanadából származik!

És nem hiába a végére hagytam az érdekes részt! A férj pedig megmutatta a papagájait! Több volt, mint egy darab ketrec! Mi csak ámultunk a papagáj fajok sokasága között és csodáltuk azt a lelkesedés és hozzá értést, ahogy az úr mesélt ezekről az ámulatra méltó madarakról! Azért a nagy csodálkozásban igyekeztünk értelmes kérdéseket is kinyögni! Megtudtuk, hogy van a gyűjteményben olyan papagáj, ami köze egy és fél millió forintot ér és volt olyan is, amiből csak egy darab található az országban! Magyarán szólva hiába mentem volna állatkertbe ilyent még ott sem látok!

A közel egy órán keresztül tartó beszélgetés során frissítőt is kaptunk sikerült megvenni a kiválasztott ebet, ami mellé remek jó tanácsok is jártak mármint az állat gondozásáról! És nem utolsó sorban megismerkedtünk két remek emberrel!

Még azt is megígértették velünk, hogy legközelebb is meglátogatjuk őket mindenesetre, ha így lesz, több képet fogok készíteni az biztos!