Miért van az vajon, hogy a felnőttektől mindig csak azt halljuk ,,Bezzeg a mi időnkben”? Hát kicsit utána jártam egy családi beszélgetés után, és eléggé meglepődtem néhány dolgon…
Szóval amiről szól a cikkem, természetesen a mai fiatalok illem tudása, avagy tudatlansága. Én még csak 17 éves vagyok, de akkor is tudom mit is takar az illem, hogy kell betartani, mit kell tenni különös helyzetekben.
A mai nap például utaztam a buszon, egy nagyon idős hölgy szált fel a buszra, természetesen átadtam neki a helyemet. A másik oldalamon két fiatal ember ült körülbelül 14-15 éves körüliek lehettek, és mellettük állt egy idős hölgy bottal. Szegény néni azt sem tudta hogyan kapaszkodjon, de a két suhanc csak röhögött. Ekkor erélyesen rájuk szóltam, hogy adják már át a helyet szegény hölgynek, majd nagy nehezen úgy tettek. Manapság a fiatalok többsége sajnos otthon lustul, nem tudják azt, hogy milyen kint játszani a szabadban, nem tudják milyen gép vagy telefonok nélkül élni. Nem értem… Mintha az emberiség robotba menne át. Ez természetesen szerény véleményem szerint nem csak a technológia fejlődésének köszönhető, ez a viselkedési forma függ a szülői neveléstől. Ha nagyon fiatalon elkapatják a gyereket és elkényeztetik akkor ide vezet.. Lassan a gyerek neveli a szülőt. Ahogy az én édesapám és édesanyám mesélte, régen ha az iskolában például egy rossz szót mertek szólni, visszafeleseltek a tanárnak, vagy röpült a kréta, vagy a körmösökért állhattak sorba, de ma már..?? Hol van ez a mai világhoz képest? Ma már a tanár-diák viszony is eléggé furcsa. Ha már iskolánál tartunk, ott sajnos nem hogy a tananyag a fontos, és nem is a kötelező olvasmányt olvassák a diákok hanem a leghíresebb és legközkedveltebb közösségi oldalt a Facebookot. Már mindenhova befészkelte magát ez az oldal. Ám a fiatalok 98%-nak ez veszi el az eszét, a másik kettőnek pedig a szerelem.
Szerelem..?? Valljuk be, azért már az sem olyan mint régen volt. Hol marad ma a romantika, hol az a szép érzés, talán még 20 évvel ezelőtt nem volt kérdés.. Ma már a fiatalok többségénél a szerelem annyit jelent, hogy találkoznak egyszer-kétszer utána megcélozzák az ágyat, és aztán ennyi volt. Ezért van az is hogy a lányok depressziósak lesznek, gyógyszer függőség kialakulása, kézvagdosás és még sorolhatnám. Én hálaistennek nem tartozom ebbe a körbe. Én egy elmét vallok, még hozzá egy lány meghódításához idő kell.. Ha lehet, bókoljunk nekik, vigyünk virágot, csokoládét, egy kis apróságot amivel szebbé tehetjük a napját, és higgyétek el fiúk, hogy ez egy cseppet sem nyálas! Lehet így gondoljátok, de nem az! Persze nem a mai lányok többségét nézzük.. Róluk csak annyit említenék bő szavakban, hogy pénz, kocsi, kockahas, műköröm, szoli, pláza miegymás. TISZTELET A KIVÉTELNEK, bár az nagyon-nagyon kevés. Az üzenetem ezzel a cikkel a fiatalsághoz, hogy gondolkodjatok el ezeken a dolgokon! Próbáljátok ki, hogy egy teljes napra leteszitek a telefont, nem facebookoztok, hanem társasági életet éltek, találkozzatok a parkban haverokkal, lógjatok velük ahogy az anno divat volt, mennyetek bulizni persze ne az legyen a buli lényege hogy totál K.O-ra isszátok magatokat, vagy mennyetek moziba. Merjetek egymáshoz közeledni, és kommunikáljatok többet, higgyétek el nem butaság! Itt a tavasz, sőt jön a nyár, remek alkalom ez a találkákra, bulikra, ismerkedésre!
Remélem sikerül minél több fiatalt meggyőzzek ezzel a cikkemmel, úgy hogy SOK SIKERT!
